A mai világot elárasztják a haszontalan és gyakran ellentmondó információk. George Orwell remekművében, a Tizenkilenc nyolcvannégyben kettős gondolkodásnak minősítették azt a tényt, hogy két kölcsönösen ellentmondó hiedelmet egyszerre fogadnak el helyesnek: ez a kitalált jelenség ellentétes azzal, amit a modern pszichológusok kognitív disszonanciának neveznek, ahol két vagy több ellentmondásos gondolat birtoklása valós - az élet frusztrációja, éhség, rettegés, bűntudat, harag, zavartság vagy szorongás. Annak érdekében, hogy tisztázzuk a vizsgálati utat, és elkezdjük összehangolni gondolatait a valósággal, íme egy lista a gyakori tévhitekről, amelyek gyakran okoznak fejfájást a szerzőnek.

5. Még a közönséges hippi is elmondja neked, hogy az embereknek nemcsak öt érzékük van.

Bár a meghatározások eltérnek, a tényleges szám kilenc és két tucat között mozog. A látás, illat, íz, tapintás és hallás (arisztotelészi érzékek) mellett az emberek érzékelik az egyensúlyt és a gyorsulást, a fájdalmat, a test és a végtagok helyzetét, valamint a relatív hőmérsékletet. Néha figyelembe veszik az idő érzékelését, a viszketést, a nyomást, az éhséget, a szomjúságot, a gyomor teltségét, a vizelési igényt és a székletürítést is.

Fontos, hogy minél többet gyakorolja érzékeit: tegye le a telefont, és alaposan nézze meg a dolgokat, vagy teljesen csukja be a szemét, és hallgasson a környezetére!Hirdető

4. Bár megnyugtató elképzelni, hogy zsenialitása csak később virágzott ki az életben, Albert Einstein nem bukott meg a matematikában az iskolában.

Miután megmutattam ezt a tényt állító oszlopot, Einstein azt mondta, soha nem buktam meg a matematikában ... Tizenöt éves korom előtt elsajátítottam a differenciál- és az integrálszámítást. Einstein azonban nem értett egyet az iskola tanítási módszerével, később azt írta, hogy a tanulás szelleme és a kreatív gondolkodás elveszett a rote tanulásban. A mítosz azért keletkezhetett, mert Einstein 1895-ben megbukott az első felvételi vizsgáján a Szövetségi Műszaki Iskolába, bár abban az időben két évvel fiatalabb volt diáktársainál, és rendkívül jól teljesített a matematikában és a természettudományban.

Einstein nem volt tökéletes: erősségeire összpontosított, és végigvitte velük, végül a zsenialitás szimbólumává vált, és örökre megváltoztatta az idő és a tér gondolkodásmódját.

3. A rossz vagy unatkozó szokások kikerülhetnek az ellenőrzés alól, de legalább a csülök feltörése nem okoz osteoarthritist.

Valójában a közelmúltban gyakorolt ​​ízület repedését általában felismerték megkönnyebbülés fájdalom. Ennek a tévhitnek a további elvetése érdekében Donald Unger orvos több mint hatvan éven át minden nap feltörte a bal keze csülköjét, de nem repesztette meg a jobb keze csülköjét. Sem az ízületi gyulladás, sem más betegség nem alakult ki egyik kezében sem. 2009-ben elnyerte az orvosi Nobel-díjat.Hirdető

Ha egy szokással küzdesz - bármennyire is ártalmatlan -, próbálj meg tudatosulni abban, amikor elfogod magad; sok szokás és függőség idővel természetesen megoldódik, de a kényszeres viselkedés megtörésében az öntudat a legfontosabb lépés.

2. Az emberek nem csak az agyuk tíz százalékát használják fel.

Bár igaz, hogy az agyban található idegsejtek egy kisebb része egyszerre aktívan lő, az inaktív idegsejtek ugyanolyan fontosak, és választ adhatnak arra, hogy az agy különböző régiói hogyan működnek együtt tudatos élmények kialakításában - az egyik legnagyobb rejtélyek az idegtudományban. Az a tévhit, miszerint agyunknak csak kis hányadát használjuk, már a 20. század elején mindennapos volt az amerikai kultúrában, és az emberi agyról és számtalan funkciójáról felmerülő sok megválaszolatlan kérdés mellett szól.

Ez egy klasszikus példa arra az emberi vágyra, hogy mindenre választ kapjunk (még akkor is, ha a válasz rossz): agyunk arra törekszik, hogy harmonizálja az idővel összegyűjtött tapasztalatokat a hihetetlen mennyiségű információval; amikor ez nem lehetséges, a kognitív disszonancia elhomályosítja elménket, és fizikai és érzelmi kárt okozhat.Hirdető

1. Az evolúció elméletében az „elmélet” szó nem jelent általános érvényű tudományos kétségeket érvényességével kapcsolatban.

Az elmélet és a hipotézis fogalmainak tudományos értelemben sajátos jelentése van. Az evolúció nem próbálja megmagyarázni az élet eredetét vagy az univerzum eredetét és fejlődését, és nem feltétlenül semmissé teszi Istent. Míg a biológiai evolúció leírja azt a folyamatot, amelyen keresztül a fajok és a biológiai szerveződés egyéb szintjei erednek, és végül minden életformát visszavezet egy egyetemes közös őshöz, addig nem elsősorban magával az élet eredetével foglalkozik. Emellett az emberek nem csimpánzokból fejlődtek ki, hanem közös ősök (mind az emberek, mind a csimpánzok azóta jelentősen fejlődtek).

Az evolúció elfogadása hasznos lehet az élet során természetesen felmerülő nehéz kihívásokkal szemben: a változás állandó erő, amellyel együtt kell élnünk, függetlenül attól, hogy az élet kegyetlen vagy gyönyörűnek tűnik.

P.S. Emberek és dinoszauruszok soha nem léteztek egymás mellett.Hirdető