PTSD: Miért történik ez? Hogyan gyógyulhatnak a túlélők

PTSD: Miért történik ez? Hogyan gyógyulhatnak a túlélők

A Horoszkópod Holnapra

A traumatikus esemény olyasvalami, amivel senki nincs felkészülve. Érezheti, hogy az elméje és a teste sokkos állapotban van az élménytől. Lehet, hogy rémálmai vannak, idegesnek érezheti magát, vagy azon kaphatja magát, hogy gondolatban újrajátssza az eseményt. Még az is előfordulhat, hogy elszakadt a körülötted lévő világtól. Traumás volt, ami történt, és bárki megrendülten érezné magát. Ez természetes és emberi.



Azoknál az embereknél, akiknek elég rugalmasak, az intenzív riasztás idővel megszűnik. Tudják rendezni gondolataikat és érzéseiket, feldolgozni a történteket, és továbblépni. Eltarthat napokig vagy hetekig, de a tünetek fokozatosan csökkennek.



A poszttraumás stressz zavarral (PTSD) az érzések nem múlnak el. A PTSD-ben szenvedők nem tapasztalják, hogy minden nap egy kicsit javulnak. Valójában nagyon nehéz lehet megbirkózni a súlyos trauma utóhatásaival. Az új agykutatások és a túlélők kemény munkája fontos betekintést nyújtanak a kezeléshez és a reményhez.

Milyen érzés a PTSD, és ki tapasztalhatja meg?

Gyakran gondolunk a PTSD-re, mint a katonák, a háborúban harcoló vagy a katonai szolgálatot teljesítők kockázatára. Bár kockázatot jelent számukra, a PTSD bármilyen eseményből kialakulhat, amely túlnyomórészt fenyegetőnek vagy ijesztőnek tűnik az érintett személy számára. Bárkivel megtörténhet, bármilyen életkorban, otthon vagy bárhol.

Családon belüli erőszak, nemi erőszak, gyermekbántalmazás és elhanyagolás, terrortámadások, természeti katasztrófák, autóbalesetek – ez csak néhány a traumák közül, amelyek PTSD-hez vezethetnek. Ez származhat olyan eseményekből is, amelyek sokkal kevésbé tűnnek drámainak – mint például a folyamatos zaklatás, egy játszótéri baleset vagy egy gyermekkori orvosi beavatkozás. Fontos felismerni azt a mítoszt, hogy csak nyilvánvalóan életveszélyes események hordozzák a PTSD kockázatát. A PTSD inkább a traumatizált személy reakcióinak és/vagy észleléseinek eredménye.



A különbség a PTSD és más típusú traumatikus élmények között az, hogy a nem kívánt tünetek megmaradnak; folyamatosan visszatérnek és behatolnak a személy jelenlegi tudatába.

Mik a PTSD figyelmeztető jelei és tünetei?

A PTSD a stresszel összefüggő rendellenesség egy speciális fajtája, amelyet a mentális egészségügyi szakemberek diagnosztizálnak egy szabványos útmutató, a DSM néven. Szavakkal nem lehet leírni a súlyos trauma túlélőkre gyakorolt ​​gyengítő hatását. De a diagnózis segíthet a PTSD-ben szenvedőknek megfelelő kezelést keresni.



A DSM négy tünetcsoportot sorol fel:

  • Visszaemlékezések
  • Elkerülés
  • Negatív gondolatok és érzések
  • Hiperarousal

Visszaemlékezések

A visszaemlékezések azok az újraaktivált emlékek, érzések és érzelmek, amelyek miatt egy életveszélyes, fenyegetőnek vagy ijesztőnek vélt élmény újra megtörténik. „A trauma továbbra is behatol a vizuális, hallási és/vagy egyéb szomatikus valósággal az áldozatok életébe” – magyarázza Babette Rothschild pszichológus bestseller könyvében. A test emlékszik . „Újra és újra átélik az elszenvedett életveszélyes élményeket, úgy reagálnak lelkükben és testükben, mintha ezek az események még mindig megtörténnének.” A visszaemlékezések úgy tűnhetnek, mintha a semmiből jönnének, vagy a mindennapi élet véletlenszerűségei váltják ki őket.

Felvillanások előfordulhatnak a traumatikus esemény tudatos emlékével vagy anélkül. Olyan emlékeket foglalhatnak magukban, amelyeket az ember tetszés szerint felidézhet, más néven explicit emlékek. Ezek magukban foglalhatják azokat is, amelyek öntudatlanul alakultak ki, mint például a korai gyermekkorban. A terapeuták implicit emlékeknek nevezik ezeket, amelyek mentális modelleket alkotnak a világ működéséről, még akkor is, ha az ember nem emlékszik eredetére.

Szerencsére a tökéletes felidézés nem szükséges a terápia során. Amikor elsöprő érzések merülnek fel olyan helyzetekben, ahol egyszerűen nem illenek össze, a terapeuták továbbra is segíthetnek a túlélőknek megoldani és kezelni őket.

Elkerülés

Az elkerülés a PTSD-túlélők megküzdési stratégiája. Az egyik stratégia, hogy kimaradjon az elsöprő stresszt kiváltó helyzetekből. Egy másik módja annak, hogy elkerüljük egy élmény újraaktiválását, az, hogy „elkülönülünk” vagy mentálisan eltávolodunk a testtől. Ez olyan mértékben megtörténhet, hogy egyes PTSD-túlélők nem is tudják leírni, milyen érzések zajlanak. Ez a megküzdési stratégia meggátolja sok PTSD-s embert abban, hogy a jelenben éljen, és arra irányuljon, amit az életben szeretne. Megtagadja tőlük a jogot, hogy biztonságban érezzék magukat, és hogy azt csinálják, ami számukra egészséges és értelmes.

Hiperarousal

Egyes PTSD-túlélők túlzott izgalmat tapasztalnak – azt az érzést, hogy mindig ébernek és ébernek kell lenniük. Lehet, hogy szoronganak – állandóan elfoglaltak lesznek, vagy úgy tűnik, nem tudnak nemet mondani. Intenzív energia van – a láb remeg, amikor az ember ellazulni próbál –, vagy túlreagálhat egy olyan hangra, mint egy lufi pukkanása. Félhetnek a hibát elkövetéstől, mert attól tartanak, hogy valami szörnyűség fog történni, még akkor is, ha egy részük tudja, hogy ez nem racionális.

Mintha a szervezet önvédelmi rendszerét nem lehetne kikapcsolni. A „küzdj, repülj vagy fagyj meg” túlélési reakció során „az érzékszervek túlérzékenyekké válnak a veszély jobb szaglására, hallására, látására és ízére… a további értékelésre és válaszreakcióra készülve” – magyarázza a szenzomotoros pszichoterapeuta és a szerző. Pat Ogden . „Az izgalom ideális felbontása esetén a szint visszatér az optimális zóna paramétereihez. Ez az alapvonalhoz való visszatérés azonban nem mindig következik be, ami jelentősen hozzájárul a traumatizált személyre jellemző hiperarousal-problémákhoz.

A legújabb idegtudományi tanulmányok új összefüggéseket tárnak fel az agy, a test és a súlyos trauma feldolgozása között. Ezek az eredmények lehetővé tették a terapeuták számára, hogy hatékonyabb megközelítéseket dolgozzanak ki, amelyek segítenek a PTSD-túlélőknek jobban kezelni és megoldani a túlzott izgatottságot.

Negatív gondolatok és érzések

A PTSD egyik legnehezebb tünete a negatívan megváltozott hangulat. Néhány PTSD-s ember elveszítheti érdeklődését olyan dolgok iránt, amelyeket élvezni akar, nem tudnak koncentrálni, vagy úgy érzik, hogy szellemként bolyonganak az életben. Ezek a megváltozott állapotok különböznek a sötét hangulatoktól, amelyekbe az emberek időnként normálisak. A PTSD kezeléssel új módszereket lehet megtanulni az érzelmek hullámainak megküzdésére és megfigyelésére anélkül, hogy elvesznénk bennük.

Bármilyen komornak is néznek ki a dolgok, tudd, hogy ezek a tünetek a rendellenesség részét képezik. Az agykutatás rávilágít az agy szerkezetében és működésében bekövetkezett változásokra a trauma után. Ez az információ segít megmagyarázni, hogy az érzelmek és más tünetek miért jelentkeznek úgy, ahogyan. Olyan kezelésekhez is vezet, amelyek segíthetnek a PTSD-túlélőknek a tünetek kezelésében, és még jobb agyi struktúrákat is erősíthetnek.

PTSD és az agy

A neuroimaging vizsgálatok fontos strukturális és funkcionális különbségeket tártak fel a PTSD-ben szenvedők és a PTSD-vel nem rendelkező egyének agya között. A kutatások az agy három konkrét részének változásait és azok szerepét a stresszválaszban vizsgálták: a hippocampusban, a ventromediális prefrontális kéregben (ventromediális PFC) és az amygdalában.

A hippokampusz a PTSD túlélőiben

Súlyos traumás stressz után a hippocampus változhat meg leginkább. Szabályozza a memóriát, és a múlt és a jelen megkülönböztetésének képességét. Tárolja és újraaktiválja az emlékeket bizonyos ingerekre válaszul. A PTSD-túlélők hippokampusza mérhetően kisebb, és nem választja el a múltat ​​és a jelent, és nem olvas el jeleket a környezetétől, ahogy egyébként tenné. Ez a változás magyarázatot adhat a visszaemlékezések vagy a hirtelen pánikrohamok élményére. Szerencsére a megküzdés új módjai megtanulhatók.

Az amygdala és a ventromediális PFC a PTSD-túlélőkben

Az amygdala kölcsönhatásba lép a ventromediális PFC-vel – az agy azon részével, amely az érzelmekre és az öntudatosságra reagál. Ez utóbbi terület kisebb lesz, és kevésbé képes szabályozni az amygdala „harcolj vagy menekülj” jeleit. Ez megmagyarázhatja a PTSD-vel járó pánik vagy rémület érzését, válaszul a látszólag ártalmatlan mindennapi eseményekre.

Ezek az eredmények mindannyiunknak segítenek megérteni, hogy a PTSD-t túlélők miért reagálnak annyira másképp a stresszre és az ingerekre, mint azok, akik nem tapasztalnak PTSD-t. Az eredmények új orvosi kezeléseket és viselkedési terápiákat mutatnak be, amelyek segítenek újjáépíteni az agy más erősségeit és jobb megküzdési készségeket.

Hogyan néz ki a kezelés és a gyógyulás?

A PTSD terápiája és helyreállítása az agy megnyugtatásáról szól. Ez egy gondos, minden ember igényeire szabott utazás, így itt csak általános elképzelések vázolhatók fel.

Ahogyan a traumák átélése megváltoztatja az agyat, a terápiás tapasztalatok elősegíthetik az új kapcsolatok kialakulását az agyban, segíthetnek megoldani a traumákat és helyreállítani az agy működési képességeit. Ezeket a terápiás és gyógyító tapasztalatokat a mindfulness tréningen vagy a „mindsight”-on tanulhatjuk meg, ezt a kifejezést Dr. Daniel Siegel találta ki.

Mindfulness vagy Mindsight

'Az agy fizikailag megváltozik a tapasztalatok hatására, és szándékos erőfeszítéssel új mentális készségeket lehet elsajátítani' - mondja Dr. Daniel Siegel pszichológus a könyvben. Mindsight: a személyes átalakulás új tudománya . „Az elmelátás egyfajta összpontosított figyelem, amely lehetővé teszi számunkra, hogy lássuk saját elménk belső működését. Segít tudatában lenni mentális folyamatainknak anélkül, hogy elsodornának bennünket, és lehetővé teszi számunkra, hogy kilépjünk a megrögzött viselkedések robotpilótájából.

Siegel azt találta, hogy a PTSD-túlélők számára, ha megértenek valamit az agy működéséről, gyakran demisztifikálják a tünetek megtapasztalását, és a túlélőket kevésbé érzik riasztónak vagy „őrültnek” a történések miatt. Ezenkívül keretet teremt az új megnyugtató és önszabályozó készségek fejlesztéséhez, amelyek lehetővé teszik a túlélők számára, hogy teljesebb életet élhessenek.

Bessel Van der Kolk, a PTSD kezelésére szakosodott pszichiáter és kutató úgy látja, hogy a kezelés célja a PTSD-ben szenvedők segítése. oldja meg a kapcsolat megszakítását a trauma okozta. 'Ha segíthetünk pácienseinknek elviselni saját testi érzéseiket, képesek lesznek maguk is feldolgozni a traumát' - mondja. Támogatja számos olyan terápia alkalmazását, amelyek segítenek a túlélőknek jobban odafigyelni saját fiziológiai állapotukra, beleértve a

  • Traumainformált jóga vagy helyreállító jóga
  • EMDR, Eye Movement Desensitization and Reprocessing
  • Szenzomotoros terápia (Pat Ogden által kifejlesztett, idegtudományok és más terápiák segítségével, hogy a testtudatot erőforrásként beépítsék a pszichoterápiába)

A terapeuta munkája az, hogy segítsen a kliensnek fenntartani a jelenben a terápia szövetségesének érzését, biztonságosan kezelni a traumatikus élményt, és elkezdeni hagyni a múltban. Lehetőség van a barátokkal, családdal és szeretteivel tölteni az időt, és a jelenben maradni. A PTSD-túlélők új erősségeket fejleszthetnek ki, és megtanulhatják, hogyan éljenek teljesebben és békésebben a jelenben.

Az alábbi linkeken további források találhatók a lélek és a test megnyugtatásához:

Könyvek

A test tartja a pontszámot: az agy, az elme és a test a traumák gyógyításában
írta: Bessel van der Kolk

Traumás stressz: Az elsöprő tapasztalatok hatása az elmére, a testre és a társadalomra
Bessel A. van der Kolk és Alexander C. McFarlane

Szenzomotoros pszichoterápia: beavatkozások a traumák és a kötődés ellen (Norton sorozat az interperszonális neurobiológiáról) Pat Ogden és Janina Fisher

Trauma és a test: A pszichoterápia szenzomotoros megközelítése (Norton sorozat az interperszonális neurobiológiáról ) Pat Ogden és Kekuni Minton

A test emlékszik: A trauma és a traumakezelés pszichofiziológiája (Norton Professional Book) írta: Babette Rothschild

8 kulcs a biztonságos traumás felépüléshez: Vedd magadra a gyógyulást elősegítő stratégiákat (8 kulcs a mentális egészséghez) írta: Babette Rothschild

Mindsight: A személyes átalakulás új tudománya Daniel J. Siegel

A terápia szervezetei és megközelítései

EMDRIA – EMDR Nemzetközi Szövetség

Öngondoskodási források

Okostelefon alkalmazások

Egyéb öngondoskodási források

Kalória Számológép